2016. november 8., kedd

,

Alexis Greenwood - Terrible Timing

Sziasztok,

A Talking Blogs mai főszereplője a Terrible Timing blog működtetője, Alexis, aki nem csak egy izgalmas és komoly, de elgondolkodtató és megkapó történet írója.

Köszönöm, hogy eljöttél. Vágjunk is bele. :)

Blogger nevem Alexis Greenwood. Maradnék az anonimításban, ha nem gond. Kb 3-4 éve van blogger profilom, de írni csak 2 éve kezdtem komolyabb szinten. Jelenleg 3 bloggal büszkélkedhetem, ebből 2 már befejezett.

Mesélj a történetről. Nagyon érdekel, hogy mi inspirált (hely, zene, film/sorozat, saját élmény/tapasztalat) az írása közben, mi volt a kiinduló ötlete, tekintve, hogy elég komoly a mondanivalója.


Nos ez egy nagyon jó kérdés. Igazából egy vlogger pár ihletet meg és az ő életük, amit nap mint nap megosztanak a világgal. De persze ez csak az alap koncepció. Kiakartam magam próbálni valami újban. Sose foglalkoztam írásilag azzal, hogy mi történik a szerelmes párral miután összejöttek. Nagy kihívás egy házas pár életét leírni, de éppen ezért szeretem annyira ezt az egész blogolás dolgot. Olyan helyzetekbe képzelheted bele magad, ami a valóéletben sosem történik meg. Vagyis csak nagy ritkán.

A blog a címét – miután elolvastuk a történetet – szinte magától értetődő, hogy miért kapta, de mesélj egy kicsit az idézetről. "Az, hogy kibe szeretünk bele, soha nem döntés kérdése. Az, hogy kit szeretünk egy életen át, mindig döntés kérdése." Eléggé elgondolkodtató, ráadásul bele illik az egész történet és a blog hangulatába. Érdekel, hogyan sikerült kiválasztanod?

Egy véletlen folyamán találtam az idézetre, pont egy olyan időszakban, mikor a blogot dolgoztam ki. Arra gondoltam, hogy ez tökéletesen bele fog illeni, bár ezt még csak sejteni lehet, hogy miért. Ahogy tovább halad majd a történet egyre tisztább lesz, miért erre esett a választásom. Mellesleg szerintem nagyon is igaz. Elvégre mi döntjük el, hogy kivel akarjuk leélni az életünket.

Akkor ez egy szerencsés véletlen? :) Kiváncsi vagyok rá, hogy hogyan is olvad bele majd a történet mondanivalójába ez a pár igen velős mondat.
Régóta foglalkozol egyébként az írással? Változatos a szókincsed, jó a megfogalmazásod és könnyű olvasni a soraidat.

Mint említettem 2 éve foglalkozom ezzel, de a szókincs annak köszönhető, hogy rengeteget olvasok. Imádok könyvesboltokba járni, és ha lehetőségem van, mindig belefektetek egy újabb könyvbe.

A blogoláson és íráson kívül mivel szereted elütni az időt?

Nagyon szeretek olvasni és zenét hallgatni, de újabban a főzés is kikapcsol (ez persze korral jár :’D), valamint sorozatokat szoktam még nézni.

Beszéljünk a szereplőkről. A történeted mindegyik szereplője izgalmas, mindegyiknek van külön egyénisége és motivációja, ami mozgatja őket. Szerinted, miktől lesznek életszerűek, elevenek és nem sablonosak a karakterek?

Ez egy nagyon elgondolkodtató kérdés. A legtöbb szereplőmet egy olyan személyről mintázom, aki ismerek. Persze nem a teljes személyiségét lopom el, csak kiragadok egy részletet a többit pedig én építem köré. De ez a történet előre haladásával mindig változik. Sose az lesz egy szereplő sorsa, ahogy az elején elképzeltem, ami egy újabb példa a személyiségük evolúciójára.

Külön menüben nálad is szerepelnek a karakterek rövid jellemzései és képei. Miért tanácsos/jó ezt így alkalmazni? És mi van, ha ez mondjuk elmarad és nincs külön menüpontba szedve?

Véleményem szerint jó megosztani az olvasókkal, hogy mi, hogy képzeljük el a karaktereket.  Ez egyben előny és hátrány is. Elvégre egy könyvben sincs olyan lap, ahogy képek szerepelnek a könyvben élőkről. Azonban ennél a blogomnál szándékosan nem írtam le jellemzéseket a karakterekről. Csak a nevük és életkoruk van ott. Meghagytam magamnak az írószabadságot, elvégre nem 1 hét eseményeiről írok, hanem évekről. És mint, mind tudjuk, az emberek változnak.

Értem, akkor ez nem olyan, mint a kötelező olvasmányoknál, hogy ajánlott kötelező. Inkább csak irányadónak tanácsos.

Ha a történetedben tölthetél el egy kis időt, melyik szereplőként tennéd ezt meg, és miért?

Wow. Ez egy fantasztikus kérdés. Ginny semmiképp nem lennék, azok után, ami történt vele. Louis sem, amiatt, ami történni fog vele. Talán Belle lennék, aki benne is van a történetben, meg nem is.

Térjünk rá a fejezetekre. Tizenöt olvasható az oldalon, mindegyike hoz valami váratlan fordulatot, amitől automatikusan olvastam a következő fejezeteket. Szerinted hogyan érdemes a fontos információkat beosztani úgy, hogy jusson is és maradjon is. Hogy elhúzzuk az olvasó előtt a mézesmadzagot, amitől biztosan tovább olvas?

Szerintem, ha a fejezetekben mindig történik valami váratlan és izgalmas dolog az fárasztó, az olvasónak és az írónak is. Kellenek a drámai befejezések, ezt aláírom, de szükség van a nyugodt, békés részekre is. Ezzel sokkal gördülékenyebb és szerethetőbb lesz, mert az olvasó jobban tud azonosulni a történésekkel. Viszont, ahhoz, hogy fent tartsuk az érdeklődést szükség van arra is, hogy apró részletek derüljenek ki a szereplőkről. Hogy emberségesebbek és életszerűbbek legyenek. Nem tudom, hogy ennek van-e így értelme, de remélem érthető, hogy mire gondolok. Viszont szerintem az a legokosabb, ha valaki leül és leírja azokat a fordulópontokat, amiket szeretne a blogba leírni. Ezzel segíti önmagát abban, hogy szépen lassan beleírja őket a sztoriba. De ezt okosan kell csinálni. Minden tragikum nem történhet meg a szereplőkkel, mert az unalmassá teszi a történetet. Viszont az javasolnám, hogy legyenek titkok. Legalább egy olyan titok kell, ami végig kíséri a történetet már az elejétől és a közepe tájékán kiderül, hogy mi volt az. De okosan kell elhinteni az információ morzsákat. Ehhez türelem és logika kell. :)

Igen, igen, azt aláírom, hogy kellenek nyugodtabb és izgalmasabb részek is, mert különben az olvasó idegei pattanásig feszülnek és nem élvezi a történetet. Viszont, a mi a jegyzetelést és mértékltességet illeti, jó kis tanácsokat adtál. Érdemes lesz megjegyezni őket!
Tervezel folytatást egyébként?  

Azt még nem döntöttem el, hogy milyen hosszú lesz a blog, de az biztos, hogy ha ezt befejeztem egy időre abba fogom hagyni a blogolást, hogy összeszedjem magam és esetleg kitaláljak egy újabb történetet. Szívem szerint egy könyvön szeretnék elkezdeni dolgozni, de ahhoz sajnos nincs elég időm. Talán majd egyszer! :)

Mi, olvasók, mindesetre várni fogjuk a következő részeket ITT, ITT, ITT és bízunk benne, hogy sok lesz még belőle ;)

Szeretettel:

Brukú
Share:

2 megjegyzés:

  1. Még egyszer nagyon köszönöm a lehetőséget! Megtisztelve érzem magam!
    Sok sikert a továbbiakhoz! :)
    xxAlexis

    VálaszTörlés
  2. Drága Alexis,

    Én is köszönettel tartozom. Remekül összehoztuk és élvezet volt Veled dolgozni. :)

    A legjobbakat kívánom
    Brukú

    VálaszTörlés